Old Sound

'60-as, '70-es zenék, Pop, Rock, Beat... és sok egyéb

The Doors


Amikor az ember Dorrs-t hallgat elgondolkozik azon, hogy amit hall az tulajdonképpen mi? Blues, Psychedelia vagy Rock. A Rock és a Blues inkább a 1970 és 1971-ben megjelent lemezeikre jellemző.
A zenekar tagjai: Jim Morrison (1943. December 8. Melbourne (Folrida) - 1971. július 3. Párizs), énekes; Ray Manzarek (1935. február 12, (Chicago) - (2013. Maj 20 (Rosenheim, Nemetorszag)), billentyűs ("szintetizátor", orgona, zongora); Robby Krieger (1946.  január 8.), gitár; John Densmore (1945. december 1.), dob.
Jim Morrison igen előkelő családból származott, apja Admirális volt. Felmenő között szinte mindeki tengerész volt. Jim már kiskorától kezdve lázadó volt, restlete ősei foglalkozását. Az iskolában az apa foglalkozása rublikába ezt írta be: "zongorista egy kuplerájban". Amikor a tanárok behivatták az édes apját, és egy díszegyenruhában feszítő admirális jelent meg nagyot néztek, ő erre csa válat vont és ennyit mondot: "Tudom, Jim restelli a foglalkozásomat...". Később karrierje kezdetén azt nyilatkozta, hogy ő árva gyerek, sohasem ismerte a szüleit.
1965-ben ismerkedett meg Morrison és Manzarek és elhatározták, hogy zenekart alapítanak. A Doors elnevezést Morrison találta ki, valami olyasmiből, hogy kapuk a valóságra (Doors=kapuk). Manzarek fedezi fel Robby Krieger-t és John Densmore-t. A kábítószeres zenekar bejárja Los Angeles mulatóit, végul a Whisky-A-Go-Go-ban kötöttek ki. Itt egy akkor már "sikeres" Észak ír zenekarral játszottak együtt. Ez a zenekar a THEM volt. Így emlékeznek a közös fellépésről: 2 gitáros, 2 dobos, 2 billentyűs, 2 Morrison (és egy basszus gitáros a THEM-ből), félelmetes volt játszottak egy 25 perces Gloria-t (az eredeti hossz kb. 2 perc volt), ami a THEM slágere volt (később a Doors is feldolgozta), készült egy-két fénykép, de a történyelmi fellépés hanganyagát senki sem rögzítette. (Az együtt töltött időszak a következő nevet kapta: "Doors és THEM, avagy a Morrison ikrek két anyától"). A THEM elment és folytatta karrierjét, a Doors pedig megkezdte, méghozzá azzal, hogy kidobták őket a Whisky-ből, mert eljátszották a The End c. saját szerzeményüket (nem azonos a Beatles 1969-ben megjelnetetett The End c. számával). Nem azzal volt baj, hogy saját szerzemény, hanem azzal amiről szólt. A balhét a következő sorok váltották ki: "Mother! / I want to f*** you..." (a lemezen kiadott verzión egy kicsit finomítottak, úgy, hogy senki sem fogja ezt pontosan így megtalálni)Morrison még folytatta az utolsó sor ordítozását, e közben a biztonsági őrök megrohamozták a színpadot és kidobtaák a zenekar. Amég Morrison folytatta kint az őrjöngést, egy jól öltözött üzletebmer, pénzt szagolván, ajánlatot tett a megsemmisülten álló zenekarnak. És hamarosan a Doors megkezdte első lemez felvételeit az Elektra Records-nál. The Doors
1967-ben jelent meg első lemezük The Doors címmel. A lemez 11 számot tartalamott, sokak szerint ez a legerősebb bemutatkozó lemez, amit együttes valaha is kiadott. Nem semmi lemez az tény, rögtön a Rock-os "Break on Through (To the Other Side)"-dal kezdődik, ami zseniális kezdés, ám a lemez nem olyan igazi lemez, nem egy kompozíció, inkább gyűjtemény. Van rajta kb.: 5 zseniális szám ami sláger lett, de a többi inkább töltelék szám mert hiába jók nincsenek eléggé kidolgozva. A lemezborító művészi ám egy kissé Jim Morrison & The Doors érzést kelt az emberben, és egy kicsit olyan mintha már sokadik lemezük lenne, vagy egy válogatás lemez (Best Of), legalább is a borítója ezt sugallja. A lemezen szereplő 6.-ik szám hatalmas sláger lett a 7 perc (és 6 másodperc) hosszú Light My Fire (Lobbants Lángra), és nem véletlenül. A dalokat általában együtt írták, a fő szövegíró az énekes Jim Morrison volt, aki költőként is működött. A szövegei általában a férfiasságról, a halálrólés az elmúlásról szóltak, de olvastam valahol egy ilyet is: "szövegei főleg Amerikáról, a halálról és Amerika haláláról szóltak". A következő lemezük szintén 1967-ben látott napvilágot Strange Days címen, ez a lemez már sokkal jobb kompozíció lett mint az előző viszont slágereket nem nagyon tartalamzott. A koncerteken a botrányok szinte rendszeresek voltak. Morrisont nem egyszer tartóztatták le, és jó pár államból is kitiltották őket. Volt, hogy meghívták őket a TV-be, hogy játszák el a siker számukat (Light My Fire), de volt egy kikötés: a dal az eredeti szöveggel nem mehet a műsorban (az szexuálisan túlfűtött sorok miatt). Át írták egy kicsit a szöveget, és megbeszélték a randezővel, hogy, hogy lesz, de Morrison, csak azért is az eredeti szöveggel énekelte, ki is dobták őket.
1968-ban jelent meg a Waiting For The Sun lemez, mely a cím adó dalt nem tartalmazta (később a Morrison Hotel c. lemezen adtak ki egy számot Waiting For The Sun címmel). Azt mondják, hogy ez a lemez nem az igazi, szerintem az egyik legjobb lemez amit valaha is kiadtak. A nyitó dal Hello I Love You sláger lett (a dolognak egy hibája volt, az, hogy Kinks beperelte őket, mert az All Day And All Of The Night című Kinks dalról lett másolva). Morrison-nak volt egy hosszabb költeménye Celebration Of The Lizard címmel, úgy tervezték, hogy a lemez B oldalát csak ennek a versnek a megzenésített változata fogja betölteni. Ezt nem tudták megoldani ezért  egy részlete került csak fel a lemezre Not To Tuch The Earth címmel ez lett a harmadik szám, sokak szerint borzasztó, szerintem zeniális. A My Wild Love egy érdekes dal csak is és kizárólag ének van benne (egy két taps, meg tam-tam dob ütés).
A következő lemezüket jelölték a legutolsó helyre a rajongók, a lemez 1969-ben jelent meg The Soft Parade címmel. Bár az első pár szám hiába jó még se az igaz, de a Wild child, a Wishful Sinful és a Soft Parade nagyon jól sikrült. 1970-ben jelent meg a Morrison Hotel / Hard Rock Café lemez, ami be került a "100 lemez, melyet meg kell hallgatnod mielőtt meghalsz" könyvbe, hiába Rockos, Blues-os, torzított, nem lett olyan jó, legalább is nekem unalmasnak tűnik. A Waiting For The Sun egyész jó, a Land Ho! se rossz, de a lemez nem az igazi. 1971-ban jelent meg az utolsó Morrisonnal készült lemez L.A. Woman címen, erről a Riders On The Storm lett híres.
Morrison részt vett a Rolling Stones által rendezett Rock 'n' Roll Circus című filmben, melyet moziban soha se adtak le (egyes pletykák szerint ott a forgatáson halt meg és szőnyegbe csavarva vitték el a holttestét Párizsba). Az viszont nem csak pletyka hanem tény, Hogy Morrison1971-ben bejelentette, hogy nem játszik többet a Doors-zal és, hogy Párizsba költözik, ahol a költészetnek fog élni. Ám, 1971. július 3.-án holtan találták a fürdőkádjában, ezzel belépatt a 27-esek klubbjába, melynek jópár ismerőse már tagja volt pl.: Brian Jones (Rolling Stones), Janis Joplin, Jimi Hendrix... Érdekes az, hogy verseit és dalszövegeit, talán csak magyarra fordították le (a fordító Földes László "Hobó" volt), úgy érzem egy-egy Morrison vers vagy szöveg sokkal jobb mint bármelyik másik tanterv által előírt vers, jó van az irodalom könyvben is jó vers, de néha egy Morrison többet ér, mint száz Ady. A Doors folytatta pályafutását Morrison halála után is egy pár évig fellángoltak, de Manzarek, hiába jó zenész, hiányzott a lázadó "mocsok" Jim Morrison a zenekarból.
Számok, amiket meg kell hallgatnod: Break on Through (To the Other Side), Alabama Song (Whisky Bar), Light My Fire, Take It as It Comes, Strange Days, Love Me Two Times, When The Music's Over, Hello I Love You, Not To Touch The Earth,  Spanish Caravan, My Wild Love, Wild Child, Wishful Sinful, The Soft Parade, Waiting For The Sun, Peace Frog, Land Ho!, Riders On The Storm

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 72
Tegnapi: 6
Heti: 92
Havi: 627
Össz.: 117 638

Látogatottság növelés
Oldal: Doors
Old Sound - © 2008 - 2024 - olds.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »